Interjú Szöllősi Szabival, a Dabas beállójával

2020.03.27

Az NB I-es kézilabdázókat megszólaltató rovatunk negyedik részében a Dabas beállójával, Szöllősi Szabolccsal készült interjúnkat olvashatjátok. 

Szöllősi Szabolcs 2008-ban igazolt Csurgóra az MKB Veszprémtől, karrierje pedig itt indult be igazán. Pályafutása csúcsa talán a 2012/13-as évad volt, amelyben 111 bajnoki gólt szerzett és nagyban hozzájárult a Csurgó bronzérméhez. 2015-ben a Grundfos Tatabányához igazolt, mely rendszeres EHF Kupa indulónak számított. 3 év után azonban a több játéklehetőség reményében távozott. 2018 nyarán az akkor 1 éve élvonalbeli Dabasi KC-hoz írt alá és jelenleg is őket erősíti. 

A válogatottban 2011-ben debütált, a 2013-as VB-n 21 lövésből 19 gólt szerzett, ez volt a legjobb világeseménye eddig. Legutóbb a 2018-as EB-n vett részt a válogatottal. Az utóbbi időben nem számolnak vele, de nem kizárt, hogy fogjuk még látni őt címeres dresszben. 

Felesége, Zácsik Szandra jelenleg az MTK kézilabdázója. A párnak két gyermek van, Hanna és Borisz. 


Hogy telnek a napjaid ebben a nehéz időszakban? 

Szöllősi Szabolcs: Nyilván nem lehet tudni mikor fogunk újra visszatérni a rendes hétköznapokba addig próbáljuk formába tartani magunkat és csak bizakodni, vannak teendőink, elvárásaink a klub felé meg persze saját magunk felé is hisz profi sportolók vagyunk. Az első két hétben még nagyon jól éreztem magam itthon a szeretteim körében, nem is tudom, mikor voltunk utoljára ennyit együtt a gyerekekkel. Pont egy nehéz időszak elején voltunk hisz a feleségemnek kezdődtek a válogatott hetek, egy olimpiai selejtező és egy EB selejtező lett volna, mikor hirtelen fordulatot vett az életünk és hazaküldtek mindenkit a 3 hetes edzőtáborból. Nagyon jó itthon de felforgatta a világot ez a vírus és sajnos nem lehet tudni, mikor lesz vége, mikor megy át Magyarországon. Sajnos az emberek nem veszik komolyan ahogy látom, tisztelet a kivételnek, de valójában fel sem fogjuk, hogy mekkora károkat fog még okozni és itt nem elsősorban a megbetegedésre gondolok, hanem gazdaságilag. Szóval mindenkinek csak azt tudom mondani ebben a nehéz időszakban, hogy tartsuk be az egészségügyi dolgokat és együtt tudjuk csak leküzdeni. Kitartást mindenkinek!!  

Hogy érzed magadat a Dabasnál? A Tatabánya után nem élted meg visszalépésként ezt a váltást? 

Sz.Sz.: Nagyon jól érzem magam. Több van a csapatban, mint ahol jelenleg állunk a bajnokságba és remélem, hogy ez meg is fog mutatkozni szépen lassan, ezen dolgozunk. Nagyon jó a közeg, családias a hangulat. Nagyon nehéz döntés volt a váltás. Nyilván le kellett mondani egy nemzetközi kupáról és a célok is mások, de a több játéklehetőség miatt fontosnak tartottam a váltást, hogy újra tudjam élvezni azt, amit csinálok. Jelenleg jó formába érzem magam és élvezem is a játékot, ami a legfontosabb. 

A válogatottban az utóbbi 2 évben nem igazán számoltak veled. Látsz reális esélyt arra, hogy visszakerülj a csapatba? 

Sz.Sz.: Mindig is rendelkezésére álltam a válogatottnak és ezután is, ha kapok meghívót szívesen megyek és segítem a munkát. 31 éves lettem idén januárban, érzek még magamban pár évet, szerencsére a nagyobb sérülések is elkerülik a pályafutásom - ezt gyorsan le is kopogom - remélem már nem is lesz semmi komolyabb sérülésem. Pont tavaly decemberben volt, hogy a családdal el tudtunk menni télen nyaralni először a pályafutásom során. Két gyermekes apuka vagyok és a sok szabadidőmnek ezt az oldalát is élvezem, hogy a gyerekeimmel lehetek amikor a többiek edzenek, vagy készülnek sok nyarat, telet végignyomtam a válogatottal. 

74 alkalommal vehettem magamra hivatalos mérkőzésen a címeres mezt. Vannak időszakok, hogy kicsi hiányérzetet érzek, de soha nem bánkódtam azon, mi lett volna ha. Véletlenek nincsenek és a sors, ha így akarta akkor ennek így kellett történnie van egy csodálatos feleségem és két szép gyönyörű gyermekem mindenem megvan ahhoz, hogy boldog életet éljünk. 


Elképzelhető, hogy a Dabastól vonulsz majd vissza vagy szeretnél még váltani? Esetleg külföldön kipróbálnád még magadat? 

Sz.Sz.: Sose lehet tervezni, mit hoz a jövő, nagyon sok befolyásoló tényező van egy sportoló életében. Jelenleg jól érzem magam, a bizalmat is érzem a klub vezetőségétől és az edzőktől is, ezáltal ki tudok teljesedni, még ha több a nehéz időszak is, de az például biztos, hogy egy győzelemnek jobban tudunk örülni, mint egy profibb klubnál. Külföldön mindig szívesen kipróbáltam volna magamat, de mióta családot alapítottunk azóta az a legfontosabb. Így már nehezebb is ez a dolog, mert szeretném látni a gyerekeimet ahogy felnőnek, el se tudnám képzelni nélkülük a napjaimat és mivel a feleségem is itthon kézilabdázik, így ez a gondolat picit háttérbe szorult. Hétvégi meccseink miatt nagy szükségünk van a nagyszülőkre is akik nagyon sokat segítenek és rengeteget köszönhetünk nekik. 


Olvastam, hogy gyermekkorodban fociztál is. Mi miatt döntöttél mégis a kézilabda mellett? 

Sz.Sz.: Igen, foci suliba jártam Békéscsabán, ahol az utolsó évben megszűnt a foci és az akkori csapattársakkal lementünk kézilabda edzésre, hisz valamit sportolni kellett. Utolsó évem volt ekkor az általános iskolában, amikor elkezdtem a kézilabdát. Szóval elég későn kezdtem, de nem volt idegen a sport hiszen gyerekként nővérem meccseire nagyon sokat jártunk és akkoriban megszerettem, ezért is választottam a kézilabdát. 

De kipróbáltam közben a küzdősportot is, vízilabdáztam és a középiskola 3. évében kerültem Veszprémbe ahol komolyabban kezdtem foglalkozni a kézivel. 


Mit gondolsz arról, hogy az EHF úgy döntött, hogy augusztus végén rendezné meg az idei BL szezon négyesdöntőjét? Ez elég abszurd helyzeteket szülhet, te mit tartanál jó döntésnek? 

Sz.Sz.: Igen olvastam a híreket. Ez egy nagyon nehéz kérdés, hisz sok játékost a szerződése július elsejétől más klubhoz köti, ezért felmerül itt a kérdés, hogy kölcsönadják őket egy Final4-ra, vagy tolódik az egész bajnokság. Van olyan játékos, aki a jelenlegi klubjával is be tud jutni, vagy a jövő évi klubja is nagy esélyekkel pályázik a négyes döntőre, ezért itt még sok kérdést tisztázni kell az EHF-nek. Szerintem nem lesz jó döntés, mert lesznek csapatok akiknek nem fog kedvezni, és a bajnokság végkimenetelében is sok a kérdőjel. Lesznek-e feljutók és kiesők? Amelyik klub nagyobb pénzt fektetett abba, hogy feljusson és vezetik a bajnokságot, attól elveszik ezt a lehetőséget, de amelyik csapat kieső helyen áll az bentmarad. Nem egyszerű kérdés. Végül  a nemzetközi kupa induló helyek esetében a tavalyi eredmények vagy a jelenlegi helyezés fog számítani? Szóval sokféleképpen alakulhat de a legfontosabb most az egészségünk és az, hogy minél hamarabb túl legyünk ezen az időszakon. Mindenkinek jó egészséget kívánok és vigyázzunk a családunkra és egymásra. Kitartás!!


Eddigi interjúink:


A következőkben további 10 élvonalbeli játékossal olvashattok majd nálunk interjút. Kitartást mindenkinek, ebben a nehéz időszakban! 


/Zoli/