Manchester United - A klubtörténelem legszomorúbb napja

2019.03.03

1958. február 6., München...

A Manchester United és a futballvilág egyik legsötétebb napja. A legnagyobb Manchester United fanoknak aligha kell, ecsetelni, hogy mi történt azon a februári napon, és talán a futballhoz alig értők is tudják, hogy mi történt több, mint 60 éve a Müncheni reptéren. A vörös ördögökről szóló cikksorozatunkból azonban nem maradhat ki a Müncheni légi katasztrófa.

A Manchester United az 1950-es években Anglia, sőt Európa egyik legjobb csapatává nőtte ki magát. A naggyá válásban komoly szerepe volt a később lovaggá ütött trénernek, Matt Busbynek. 1958-ra már háromszoros bajnoknak vallhatta magát a csapatot 1945 óta irányító edző. Emellett pedig a BL elődjében, a Bajnokcsapatok Európa-kupájában is egyre komolyabb tényezők lettek. 1957-ben a végső győztes Real Madrid ütötte ki őket az elődöntőben.

1958. februárjában a Crvena zvezda volt a Manchester United ellenfele a BEK negyeddöntőjének visszavágóján. Az odavágón januárban 2-1-re nyertek a vörös ördögök Bobby Charlton és Eddie Coleman góljainak köszönhetően. A Belgrádi visszavágóra 1958. február 5-én került sor. A Manchester United ugyan a mérkőzést nem tudta megnyerni, de összesítésben felül múlta a Crvena zvezdát. Az első félidőben 3-0-ra vezetett a Manchester United. Dennis Viollett nyitotta a gólok sorát, majd Bobby Charlton duplázott, a második játékrészben azonban kiegyenlített a szerb csapat, de a továbbjutást nem tudta kiharcolni. Más nap boldogan indulhattak haza az angolok Belgrádból. Münchenben megálltak tankolni, és kétszer sem sikerült felszállni. A British European Airways, Elizabethan 609-es számú gépe harmadjára is megkísérelte a felszállást, korabeli beszámolások alapján erre 15 óra 3 perc 6 másodperckor került sor. A gép elhagyta azt a zónát, ahol még a felszállást meg lehet szakítani, azonban a kapitány újra lüktető zajt hallott a motorból, de ekkor már nem tudta megakadályozni a tragédiát. A repülőút körülbelül 45 másodpercig tartott....

A tragédiában 23-an vesztették életüket, közülük nyolcan a Manchester United játékosai voltak.

A halálos áldozatok:

Roger Bryne - szélső hátvéd

Bryne volt a Manchester United csapatkapitánya. 1949-től nevelkedett a csapatnál és 1951 óta volt a felnőtt keret tagja. 277 mérkőzésen viselte a vörös ördögök mezét és 19 gólt szerzett. 28 éves volt...

Mark Jones - középhátvéd

Jones 1950-ben mutatkozott be a felnőttek között, de kulcsszerepet csak az 1955/56-os szezontól szántak neki. 120 mérkőzésen 1 gólja volt. 24 éves volt...

Geoffrey Bent - szélső hátvéd

Bent 1948-ban, 16 évesen került a Manchester United akadémiájára és hű maradt nevelőegyesületének, annak ellenére is, hogy alig-alig kapott játéklehetőséget. 12 mérkőzést játszott a felnőttek között. 25 éves volt...

Eddie Coleman - jobbszélső

Coleman 1952-től nevelkedett a Manchester Unitednél és 1955 óta erősítette a felnőtt keretet. nagyon fiatal volt, pályafutása felfelé ívelt. 107 mérkőzést játszott a klubnál, s a Crvena zvezda elleni hazai találkozón szerezte második gólját. 21 éves volt...

David Pegg - szélső

Pegg egyike volt a "Busby bébiknek" becézett fiatal játékosok társaságának. Egyre több lehetőséget kapott, s meghatározó játékosává vált az együttesnek. 148 találkozón 28 alkalommal talált a kapuba. 22 éves volt...

Tommy Taylor - csatár

Taylor 1953-ban igazolt a Barnsleytól Manchesterbe. Első idényében 11 mérkőzésen hétszer talált be, majd zsinórban 4 évadban is eljutott legalább 20 gólig. 1957/58-as idényben erre már nem volt alkalma, ugyanis 16-nál állt a müncheni katasztrófa idején. 189 fellépésén 128 gólt jegyzett vörös mezben. 26 éves volt...

Liam "Billy" Whelan - csatár

Az ír csatár, hazájában a Home Farmban kezdett futballozni, de 18 évesen Manchesterbe került. 96 mérkőzésen 52 gólt szerzett. 22 éves volt...

Duncan Edwards

A "Busby bébik" közül talán őt tartották a legnagyobb reménységnek és ő örvendett a legnagyobb népszerűségnek. 175 mérkőzésen 21 gólt szerzett. Ő nem halt meg Münchenben, 15 napon át küzdöttek az életéért, de február 21-én belehalt sérüléseibe. 21 éves volt...

További áldozatok:

Kenneth Rayment - pilóta

Tom Cable - utaskísérő

Tom Curry - edző

Bert Whalley - edző

Walter Crickmer - személyzet

Alf Clarke - újságíró

Donny Davies - újságíró

George Follows - újságíró

Tom Jackson - újságíró

Archie Ledbrooke - újságíró

Henry Rose - újságíró

Frank Swift - újságíró (a Manchester City korábbi kapusa)

Eric Thompson - újságíró

Wille Satinoff - támogató, Matt Busby közeli barátja

Miklós Béla - utazási ügynök

Túlélők:

9 játékos, 4 személyzeti tag, 3 újságíró, Matt Busby és további 3 utas élte túl a tragédiát.

A túlélő játékosok közül azonban ketten, Johnny Berry és Jackie Blanchflower soha többé nem rúghattak labdába.

Jimmy Murphy

Nem szokás a túlélők között említeni Jimmy Murphyt, elvégre nem volt a repülőn, de komoly szerepe volt, abban, hogy a Manchester United minél hamarabb összeszedje magát. a Müncheni katasztrófa után ideiglenesen ő volt a csapat vezetőedzője és FA Kupa döntőbe juttatta a megtizedelt együttest, ott azonban vereséget szenvedtek a Boltontól.

Sir Matt Busby

Matt Busby 72 napon át volt élet-halál között. Sokszor úgy tűnt, hogy feladja a harcot, de neki még volt egy komoly küldetése, nem halhatott meg. Felépült és visszatért a Manchester United kispadjára és 1968-ban elhódította a bajnokcsapatok Európa-kupáját az együttessel. Összesen 24 éven át volt a vörös ördögök edzője, teljesítményéért pedig később lovaggá is ütötték. 1994-ben, 84 évesen hunyt el.

Sir Bobby Charlton

1958-ban Bobby Charlton, csak afféle második számú reménységnek számított Duncan Edwards mögött. Ő azonban túl élte a tragédiát és így volt lehetősége beteljesedni. 1973-ig maradt a Manchester United játékosa és 758 fellépésén 249 gólt szerzett. Az 1968-as Benfica elleni BEK döntőben duplázott. Emellett Angliát is a csúcsra juttatta. 1966-ban világbajnok lett a háromoroszlánosokkal, a tornán 3 gólt jegyzett. 1994-ben II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte.