Interjú Cseri Tamással
A napokban volt szerencsém interjút készíteni a Mezőkövesd 33 éves válogatott játékosával, Cseri Tamással. A fő téma természetesen a magyar válogatott volt.

A tavalyi
szezonban a 4. helyen végeztetek a Mezőkövesddel, idén azonban csak a 8. helyen
zártatok. Mennyire élted meg csalódásként ezt az idényt?
Ez az idény egy elég komoly hullámvasút volt nekünk. Az év eleje nem úgy sikerült, aztán volt egy edzőváltás és kiegyenesedett a csapat, de a vége is hullámzóan alakult, de én úgy gondolom, hogy az összképet kell nézni, ez pedig az, hogy bent maradtunk, ami a legfontosabb a klub számára. A tavalyi szezon egy jó idény volt, bár próbáltunk minél jobb eredményt elérni, de idén nem éreztem azt, hogy meg tudjuk ismételni azt az eredményt. Nem gondolnám, hogy a 8. hely akkora nagy csalódás lenne.

28 évesen, amikor még az NB II-ben fociztál, gondoltad volna, hogy egyszer még válogatott leszel?
Az ember 28 évesen már nemigazán gondolkozik azon, hogy egyszer válogatott lesz. Az NB I-ben is elég későn mutatkoztam be. Szokták is mondani, hogy olyan vagyok, mint egy jó bor, későn érő típus, de nagyon sokat köszönhetek a szövetségi kapitánynak, mert ha ő nem ad nekem bizalmat, vagy nem látna bennem valamit, akkor esélyem nem lett volna. Örülök, hogy így történt. A múlt már megtörtént, azon nem tudunk változtatni, a jövőt pedig még meglátjuk, hogy mit hoz. Ha sikerül még gyarapítani a válogatott meccseim számát akkor örülök, ha nem akkor is úgy gondolom, hogy boldog lehetek.
Mennyire lennél csalódott, ha esetleg nem kerülnél be a 26 fős EB keretbe?
Nem lennék csalódott, mert így is, ahogy elmondtam nagyon sokat köszönhetek a szövetségi kapitánynak. Az is az ő döntése volt, amikor behívott 32 évesen, és ha úgy dönt, hogy nem vagyok benne a szűk keretben, az is az ő döntése lesz, azt is el kell fogadni, és ugyanúgy kell tovább csinálnom a dolgomat, ahogyan eddig, és természetesen ugyanúgy szurkolnék a válogatottnak az EB-n.
Jó néhány bombagólt szereztél már, ha ott leszel az EB-n, akkor vállalkozni fogsz?
Először kerüljek be az EB keretbe, aztán legyen lövési lehetőségem, de ha odakerülnék, akkor nem biztos, hogy gondolkoznék, hogy mi legyen, hanem lövök aztán meglátjuk, hogy miként sül el.
Korábbi interjúidban elmondtad, hogy rengeteget köszönhetsz a feleségednek. Mondhatjuk, hogy nélküle sosem váltál volna válogatott focistává?
Ki merem jelenteni, hogy a feleségem nélkül nem lettem volna válogatott, mert ő egy 180 fokos fordulatot hozott az életembe. Sokat köszönhetek neki, és a legfontosabb, hogy megajándékozott 2 csodálatos kislánnyal, ami még szintén lendített tovább a karrieremen.
Az utóbbi éveben indult be igazán a pályafutásod, elképzelhető, hogy még közel a 40-hez is ott leszel az NB I-ben?
Én úgy gondolom, hogy az embernek tudnia kell, hogy mikor érdemes abbahagyni. Addig szeretnék focizni, ameddig azt látom, hogy nem ment el az idő fölöttem, és az egészségem is engedi. Ha már a feleségem is mondja, vagy többen is mondják, hogy abba kellene hagynom, vagy alacsonyabb osztályba igazolnom, azzal sincsen semmi probléma, és azt is el kell fogadni, mert egy sportoló pályafutása véges.

A kinézeted miatt egyes szurkolók gyakran emlegetnek a magyar Vidalként. Fűz bármiféle szorosabb kapcsolat a chilei focistához?
Nem. Mindenki azt lát, amit akar, és mindenki azt gondol, amit akar. Jókat szoktam mosolyogni ezeken a dolgokon.
Ha visszamehetnél az időben, mit mondanál a 20 éves önmagadnak?
Semmit. Annyit, hogy azt csinálja, amit gondol, és amit tényleg csináltam, mert sosem bántam meg semmit. Ha valamit másképp csináltam volna, akkor nem itt tartanék, lehet, hogy feljebb, vagy lejjebb, de lehet, hogy akkor nem lenne ilyen szép családom.
Mit csináltál a 2016-os Eb idején?
Néztem a meccseket, és a családommal voltam.
A családod miként fogja megélni, ha idén esetleg nem velük leszel, hanem a válogatottnál lesz dolgod?
Ez egy édes teher lenne nekik is. A feleségem megértő, de a lányaim valószínűleg nehezebben viselnék. Tudják, hogy az ember életében nagyon ritkán van ilyen lehetőség, és mellettem állnak.
Hogyan fogadtak a válogatottban, sok játékossal ismertétek már egymást?
Az NB I-ből igen, de a külföldön játszó válogatott játékosokkal kevésbé ismertük egymást, de nagyon pozitív volt, ahogy fogadtak, és könnyen sikerült beilleszkednem.
/Zoli/