Interjú a Mesebeli Afrika oldal tulajdonosával

2018.09.02

A mai napon sikerült interjút készítenem a Mesebeli Afrika oldal tulajdonosával. Az oldal afrikai csapatokkal és afrikai labdarúgókkal foglalkozik. Érdemes követned őket ;) Mesebeli Afrika

Mikor és mi célból jött létre az oldal?

A blog még 2013 júniusában az azóta megszűnt Népsport felületen jött létre, majd több költözés után került a jelenleg használt blog.hu-ra, a facebook oldal pedig nagyjából egy évvel később indult be. Különösebb cél nem volt vele és jelenleg sincs, abszolút hobby-oldalnak tekinthető teljesen ad hoc tartalommal. Magyarországon nyilván nincs is különösebben nagy igény afrikai focival foglalkozó oldalra, tényleg inkább csak ennek a speciális focikultúrának a szeretete motivál.

Mi fogott meg az afrikai labdarúgásban?

Régebben természetesen az afrikai foci játékossága, melyet sokáig megőrzött az egyre profibb labdarúgóvilágban. Az oldal beindulásának idejére azért ez már sokat változott, és a jó értelemben vett naivitás sokszor már csak a lelátókon vagy a körítésben érezhető. Ami viszont jelenleg is rendkívül szerethetővé teszi számomra ezt a világot, az az, hogy egy-egy afrikai labdarúgónak, csapatnak vagy akár válogatottnak általában a vetélytársaknál mostohább körülmények közül kell indulnia és rögösebb utat kell végigjárnia, hogy eredményes lehessen, amit az emberek, akár szakértők nagy része figyelmen kívül hagy megítélésükkor.

Szerinted ki a jelenlegi legjobb afrikai játékos?

Különböző posztokat és feladatköröket nem nagyon lehet összehasonlítani, így legjobb játékos helyett inkább úgy fogalmaznék, hogy a legjelentősebb afrikai labdarúgó pillanatnyilag Mohamed Szalah. De mellette érzésem szerint Naby Keita és Kalidou Koulibaly is megállná a helyét a világ bármelyik csapatában.

Egyre több afrikai játékos kerül topcsapatokba. Mit gondolsz ez a szám tovább fog emelkedni a következő 4-5 évben?

Arra nem igazán számítanék, hogy ilyen rövid időn belül jelentősen megnőne a topcsapatokban játszó afrikai légiósok száma, hiszen ebben azért nem csak a képességek játszanak szerepet, hanem számos más tényező (beilleszkedési nehézségek, gyengébb marketingérték, stb.) is közrejátszik.

Az idén egyetlen afrikai csapat sem jutott a nyolcaddöntőbe a VB-n. Mit gondolsz melyik válogatottnak lehet erre a legjobb esélye 4 év múlva?

Az oroszországi VB-n valamennyire várható volt ez több tényező miatt is, amiről született is egy külön posztunk még a torna előtt (https://bit.ly/2C4LwLD), ugyanakkor Katarban reménykedhetnek már az afrikai szurkolók egy sikeresebb világbajnokságban. Azt viszont borzasztóan nehéz megjósolni, hogy melyik öt válogatott jut majd ki oda a kontinensről, hiszen akár 10-15 ország is esélyesnek tekinthető a kvalifikációra. A nyolcaddöntőbe jutás lehetősége aztán a sorsolástól, a csoportellenfelek kilététől is nagyban függ. Pillanatnyilag talán Szenegáltól várhatjuk a leginkább a fejlődést, de négy év alatt még sok minden történhet. Főleg Afrikában...

Jó néhány afrikai származású labdarúgó kerül végül európai válogatottba. Ugyanakkor néhányan az európai csapat helyett hazájukat választják (pl: Ziyech). Szerinted mi motiválhat egy afrikai játékost, hogy hazáját válassza, noha máshonnan is kap ajánlatot?

Nyilván érzelmi okok, a szülők, otthoni közösségek hatása játszhat közre abban, ha egy-egy játékos egy rangosabb európai lehetőség helyett a gyökereit képviselő afrikai válogatott mellett dönt. Ez azért persze még mindig ritkább jelenség, a több nemzetiségű labdarúgók közül általában olyanok választanak afrikai válogatottat, akiknek másik hazájuk csapatába nem nagyon lenne esélyük beférni, de voltaképpen ez is természetes jelenségnek tekinthető.

Szerinted ki lehet a következő afrikai sztár, aki még az átlag focidrukker számára szinte ismeretlen?

Hú, ez nagyon nehéz kérdés, mert sok nehézség léphet fel egy-egy afrikai tehetség fejlődésében (erről is volt korábban egy külön posztunk: (https://bit.ly/2wAOWRf). Sztárok elsősorban támadókból lehetnek, így ha rájuk koncentrálunk, akkor először talán Ismaila Sarr neve ugrik be, akit viszont többen is ismerhetnek már, hiszen a VB-n is megmutahatta a tehetségét, de egyelőre a Rennes-ben tölti még ezt a szezont. A francia ligában már alapembernek számít a guineai Francois Kamano (Bordeaux) vagy az elefántcsontparti Nicolas Pépé (Lille) is, akik előtt kis szerencsével szép karrier állhat.

Ha viszont még fiatalabb és még ismeretlenebb játékosokra gondolunk, akkor a nigériai Henry Onyekuru (Galatasary) és Emmanuel Dennis (Brügge), a gambiai Musa Barrow (Atalanta), az elefántcsontparti Christian Kouamé (Genoa), a guineai Jules Keita (Dijon), a szenegáli Ibrahima Niane (Metz) és Krépin Diatta (Brugge) vagy a zambiai Patson Daka (Salzburg) nevét érdemes megjegyeznünk azzal a kitétellel, hogy nagyjából ugyanakkora esély van az igazán nagy sztárrá válásukra, mint arra, hogy viszonylag nyomtalanul eltűnjenek a süllyesztőben.

Az afrikai labdarúgó bajnokságokat is követed? (ha igen, akkor mondj róluk valamit, amit jó, ha tudunk)

Az afrikai kupasorozatok (BL és Szövetségi Kupa) mérkőzéseihez egészen jó streameket lehet találni, így ezeket követem is, amennyire időm engedi. A helyi bajnokságokról azonban már sokkal nehezebb találni online közvetítéseket, pedig egy-egy nagy derby igazán élvezetes csatákat szokott hozni. Így aztán inkább csak különböző afrikai sportoldalakon tudom követni a főbb eseményeket, az utólag már elérhető összefoglalókat. Alapjában véve persze hasonló az afrikai ligák berendezkedése is az európaiakéhoz, mindenhol megvannak a helyi nagy csapatok, a feltörekvők és a meglepetés-alakulatok egyaránt. Jelentős különbség a körülmények elmaradottságában, a szervezetlenségben van. Néhány gazdagabb ligát és a hagyományos klubokat leszámítva a játékosok is sokszor amatőr vagy félprofi státuszban vannak és jóval kevesebbet keresnek, mint a világ bármely más táján, ezért aztán a fiatal tehetségeknek profi klubot kell találniuk maguknak, amint tehetik, hiszen sokszor a családjukat is támogatniuk kell anyagilag. Így gyakran nagyon korán külföldre kerülnek a focisták és hatalmas a fluktuáció a csapatoknál is, akik viszont a profi szerződések hiányában átigazolási díjakat ezekben az esetekben nem nagyon kapnak. Ilyen körülmények között sok a kiszámíthatatlanság, így a kevésbé stabil klubok sokat ingáznak szezonról szezonra a tabellák felső és alsó régiói között.


/Zoli/