A magyar futball varázslói - Kohut Vilmos

Sorozatunk negyedik része következik, most Kohut Vilmos pályafutását vizsgáljuk meg.

Született: 1906. július 17.

Meghalt: 1986. február 18.

Klubjai: Ferencváros, Marseille

Klubsikerei:

Magyar bajnok: 4-szer (1926,1927,1928,1932)

Francia bajnok: egyszer (1937)

Kohut név azért jött számára, mert a "bódult" szurkolók nem tudták kiejteni a nevét, s gyakran Kohut-ot mondtak Kohaut helyett. Ezt Vilmos egyáltalán nem bánta, sőt ő maga odáig volt szurkolóiért. A kor egyik legjobb balszélsője volt, remek balos lövései voltak. Lehetetlen helyekről is képes volt gólt szerezni, ezért már fogalommá vált a "Kohut szög" kifejezés. Sokáig csak ballábbal lőtt, de egyik edzője Tóh-Potya István mondta neki, hogy gyakoroljon jobbal is, és merjen azzal is kapura lőni. Kohut eleget tett edzője kérésének rengeteget gyakorolta a jobbos lövéseket, mígnem hasonlóan kiválóan lőtt "gyengébbik" lábával is.

A Ferencvárosban a legendás T betűs csatársor (Táncos, Takács II, Turay, Toldi és Kohut) részese volt, csak ő a többiekkel ellentétben nem a neve elején, hanem a végén hordta a T-betűt. A zöld fehéreknél 181 meccsen lépett pályára és 90 gólt szerzett ez idő alatt.

A Marseillenél 6 évet töltött el, s hamar közönség kedvencé vált. Willy Kohutként ismerték, s a beceneve a le canon Hongoris volt, ami magyarul azt jelenti, a magyar ágyú. A franciáknál 150 meccsen lépett pályára és 64-szer volt eredményes.

A válogatottban 1925-ben játszott először, utoljára pedig 1938-ban. Összesen csak 26 válogatott fellépése volt ezek a meccseken 14 gólt ért el. legnagyobb válogatott sikere az volt, hogy ott lehetet az 1938-ban VB ezüstöt nyerő keretben.

Egyéni díjai:

Az év labdarúgója: egyszer (1927)

Az FTC örökös bajnoka: 1974

A cikksorozat írásánál segítségemre van Hegyi iván: Magyarok nagy pályán című könyve. 

/Zoli/