A magyar futball varázslói - Dalnoki Jenő

2018.02.25

Sorozatunk tizenkettedik részének alanya, Dalnoki Jenő. 

Született: 1932. december 12.

Elhunyt: 2006. február 4. 

Klubja: Ferencváros

Dalnoki Jenő centerként kezdte pályafutását, ám az ificsapatnál megsérült a jobbhátvéd, s őt állították a helyére. Később balbekként lett elismert futballista. Játékos pályafutása során mindvégig a Ferencvárosnál játszott. 1950 augusztásában játszotta első mérkőzését a felnőtt csapatnál. Egy Újpest elleni mérkőzésen debütált, igaz csapata kikapott. nem épp a legsikeresebb időszakában volt a Fradi játékosa. 16 év alatt, csak két bajnoki címet ünnepelhetett a zöld sasokkal, 1963-ban és 1964-ben. A Vásárvárosok Kupáját 1965-ben nyerte meg a Fradival. Utolsó szezonjában egyetlen egy bajnoki mérkőzésen szerepelt csak. Az utolsó bajnokin lépett pályára, s ekkor búcsúzott el a profi labdarúgástól. Összesen 493 meccsen szerepelt, ebből 283 bajnoki találkozó volt. 21 gólt szerzett, ezeknek javát büntetőből érte el.

Favágó típusú hátvéd volt, kemény belépői miatt gyakran cukkolták is ezzel őt. Tény, hogy nem volt egy túl technikás játékos, Rudas Ferenc azt mondta róla: ,,Kezdetben akkor is luftot rúgott, ha állt a labda, de hallhatatlan akaraterejével válogatott futballista lett, méghozzá megérdemelten." Ő maga is hasonlóan vélekedik a dologról: ,, Egyformán rúgok jobbal és ballal, egyformán rosszul."

A Válogatottban:

Először 1952-ben játszott címeres mezben, ebben az évben tagja volt az Olimpiai bajnok kertnek is. 14 mérkőzésen kapott lehetőséget a válogatottban, de akkoriban kerttagnak lenni is nagy dolog volt.

Edzőként:

A Ferencváros edzője volt három időszakban is, s 2 évig a tatabányát is irányította. Nagyobb sikereit természetesen a Fradival érte el. 1974-ben bajnok lett a csapattal, 1975-ben pedig a KEK döntőig vezette a klubot. A magyar kupát edzőként háromszor hódította el: 1974-ben, 1976-ben és 1978-ban. 398 meccsen ült edzőként a Fradi kispadján.

Érdekesség:

Dalnoki Jenő gyakran vicces beszólásokkal illette játékostársait. Egy-egy gyengébb meccs után cukkolta ellenfeleit, hogy észre sem vette, hogy ők is a pályán vannak.

Dalnoki Jenő imádott pipázni
Dalnoki Jenő imádott pipázni

Díjai, elismerései: 

A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1955)

Az FTC örökös bajnoka (1974)

A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994)


A cikksorozat írása során segítségemre van Hegyi Iván: Magyarok nagy pályán című könyve. 

/Zoli/