A magyar futball varázslói - Bene Ferenc

Sorozatunk második részében Bene Ferencről írunk.

Született: 1944. december 17. 

Meghalt: 2006. február 27.

Klubjai: Balatonkeresztúr, Marcali, Kaposvári Kinizsi, Újpest, Volán, Sepsi Seinejoki

Magyar bajnok az Újpesttel: nyolcszor (1969,70,71,72,73,74,75,78)

BEK elődöntő: 1974

KEK elődöntő: 1962

Válogatottal:

Olimpiai bajnok: 1964

EB bronz: 1964

EB negyedik: 1972

Már nagyon fiatalon látszott, hogy mekkora tehetség, 12 évesen már a Balatonkeresztúr felnőtt csapatában ontotta a gólokat, hamis igazolással. Remekül cselezett, és nagyon pontos lövései voltak a középcsatárnak. Legnagyobb sikereit az Újpesttel érte el, zsinórban 7-szer bajnok lett a lila-fehérekkel. Legjelentősebb klubjában 418 meccsen 303 gólt ért el. Lett volna lehetősége akár a Hamburghoz igazolni is, de diszidálni nem akart, másképp meg nem mehetett. A válogatottban nagyon fiatalon 1962-ben, 18 évesen mutatkozott be, azon a meccsen, melyen Grosics Gyula búcsúzott a címeres meztől. 76 mecsen 36 góltja volt a magyar válogatottban. A válogatottal olimpiai bajnok lett 1964-ben, a diadalból bőven kivette a részét, 12 góljával a tokiói torna gólkirálya lett.

Egyéni díjai, elismerései:

Magyar gólkirály: ötször (1963,69,72,73,75)

Olimpia gólkirálya: egyszer (1964)

Az év magyar labdarúgója: kétszer (1964,69)

A világválogatottba egyszer válogatták be 1972-ben, míg az Európaiba kétszer 1972-ben és 1973-ban.

Később edzőként is próbálkozott, de korántsem volt olyan sikeres, mint játékosként. 

2012-ben Újpesten elneveztek róla egy általános iskolát. 2013-ban pedig Marcaliban egy utcát neveztek el róla.

Reméljük minél hamarabb lesz, egy hozzá hasonló kaliberű játékosa a magyar futballnak.

/Zoli/